A vizek népe

A természet alakítja a benne élőket, hogy aztán azok alakítsák őt. Ez tökéletesen megfigyelhető az oretemeknél. Hisz egy világban, ahol elenyésző a szárazföld, törvényszerű volt egy olyan értelmes faj kialakulása, amely otthonosan érzi magát a vízben. Csakúgy, mint a panglovisok, ők is humanoidok. Ám nekik szárnyak helyett úszó hártyáik fejlődtek. Ezek az evezők feszülnek mancsaikon, melyek hegyes karmokban végződnek. Termetük nagyjából egy hétéves embergyerekéhez közelít, testüket dús barna bunda borítja. Orrlyukaik zárhatóak és látnak a víz alatt, ami kitűnő búvárrá teszi őket. Megesznek bármit, de a legnagyobb specialitásuk a hal és a kagyló. Ezeket olyan sokféleképp képesek elkészíteni, hogy annak nincs párja az egész világon.

Elég különös életmódot mondhatnak magukénak. A vízhez közel felvirágzott faj sose tudott elszakadni az óceánhoz. Annyit változtak, hogy a parton eszkábált viskóikat úszó erődökre cserélték. Leginkább csak akkor kötnek ki, ha újabb hajókat építenek. Ezek a vitorlázó otthonok némileg nagyobbak az emberek hadihajóinál, noha jóval kisebb lények élnek rajtuk. Méretük azt a vélt szolgálja, hogy igazi falvat lehessen alkotni alig fél tucat hajóból. Egyiken a kovácsműhely van, másikon a malom és a többi. Épp emiatt nagyon ritkán látni magányos oretem hajót. Városaik hajóinak száma vetekszik az emberek flottáival, több száz hajójuk szeli egymás mellett a vizeket. Főként halászatból élnek. Egyhangú étrendjüket a szigetek lecsupaszításával színesítik. Néha kikötnek egy-egy termékenyebb földdarabon és minden ehetőt összegyűjtenek onnan. A sok hallal és tengeri herkentyűvel is kereskednek, a tőlük vásárolt áru a legjobb minőségű, noha nem a legolcsóbb.

Izmaik elég erősek ahhoz, hogy a náluk nagyobb fegyvereket is egy kézzel forgathassák. Ha valamelyikük harcosnak szeretne állni, általában elmegy zsoldosnak. Úszó erődjeik úgyis meg tudják védeni magukat, mindegyikük fegyvert ragad a veszély közeledtére. És veszedelmes harcosok már csak fejlett izmaik miatt is. Nagy hiba lenne lebecsülni őket termetük miatt, mert a végén tőből lecsapják az ember lábát. Ha máshová mennek küzdeni, még fizetséget is kapnak érte. Sosem alkotnak hadsereget, mert utálnak osztozkodni. Saját fajuk viszont ritkán bérli fel őket, mivel a szolgálatukért cserébe tetemes összegeket követelnek. Ezek a katonák sosem dolgoznak ingyen még akkor sem, ha éppen előttük tarolnak le egy várost.